Íme a megfejtés!
Mitől zakatol a vonat?
Tudjátok-e, hogy mitől zakatol a vonat? Mert én igen!
Figyeljetek!
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot. Miből is áll a vonat?
Van egy mozdony, és van sok (vagy csak egy) kocsi. Na mármost a mozdony ugyanúgy za-katol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk. Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából, így elég egy ko-csit megnézni, a többit elhanyagolhatjuk. De miből áll egy vagon? Van egy felső (utas, vagy rako-dó) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz. A felső rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhet-jük, elegendő az alsó részt vizsgálni. Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a kerekek-ből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket. Kerékből is van azonban egy vagon alatt 4 pár, amelyek mindegyike egyformán viselke-dik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk. Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll magából a két kerékből, és van a tengely. A tengely vi-szont nem zakatol, tehát elhanyagolható. Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egy-forma, így az egyiket elhagyhatjuk. A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az kör alakú! A kör területét úgy számítjuk ki, hogy: r2xPi ( „r” a négyzeten szorozva Pi -vel). A képletből a Pi = 3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább. Az „r” az a sugár, ami mivel állandó, így megint csak nem zakatol. Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra,
na ATTÓL szól a vonat kereke!
Jelenleg ismeretlen a szerző!
|
